5.rész-Költözünk!

Egy köteg papírral a kezemben ballagtam fel az első emeletre, a főnök irodájához. Amikor az ajtóhoz értem óvatosan kopogtam, majs félénken benyitottam.

-Elnézést főnök, csak..-kezdtem, de mindig, ahogy szokta, szavamba vágott.
-Dolgom van, jöjjön vissza később.-mutatott kifelé, mire visszavánszorogtam, és kimentem.

Hát ez ennyivel volt ennyi. Fasza. Végre nyitnék felé, és még én viszem oda neki a kész cuccost, és még csak nem is mondja, hogy "Oké, hagyja itt, majd megnézem!" vagy valami hasonló..Akkor ilyen se lesz többet! Hahh!

-Alíz várjon!-lépett ki a főnök, mire megtorpantam, és visszafordultam hozzá. Azt hittem ez egy nagy pillanat lesz, hogy mellém lép, vállon vereget, hogy ügyes vagyok, hogy ilyen gyorsan kész lettem, és még én is vittem volna oda, aztán megöleljük egymást, és mindenki boldog. Ahha, elhittem.
-Igen?-mosolyogtam erőltetetten.
-Mit vigyorog?-oltott le azonnal. Még jó, hogy nem lent vagyunk, tuti mindenki a mi "párbeszédünket" nézné.
-Semmit.-hebegtem.
-Készen lett?-vette ki kezemből a papírköteget.
-Igen, de még van, csak azok..
-Ha van, akkor ezeket minek hozta ide?-szólt megint közbe.
-Csak, hogy egy adaggal készen vagyok. Nem sok van már, pár számla, elszámolás, semmi több.
-De az is valami.-adta vissza a papírokat, de olyan lendülettel, hogy majdnem hátra estem.-Na nyomás vissza!-mutatott, jelezve, hogy haladjak.
-Megyek már!-mondtam, és óvatosan lépkedtem lefelé a lépcsőn a papírokat eltartva magamtól, hogy lássam hova lépek.
-Segítek!-lépett oda mellém Edina, és elvette tőlem a sok papírt.
-Huu, kössz.-támaszkodtam a térdemre, és kicsit kifújtam magam.
-Van súlya.-indult befelé az irodámba.
-Hát nem könnyű, ezt senki nem mondta.-mentem utána, és becsuktam magam mögött az ajtót.
-Hát ja.-ült le az asztalom előtt lévő fotelbe, én meg az asztalomhoz ülve, helyet foglaltam forgós székemben.
-Te végeztél már?-néztem rá, miközben kényelmesen elhelyezkedtem a székben.
-Dehogy végeztem!-legyintett.
-Akkor úgy kérdezem, sok van még?-nevettem fel.
-Mindig akad valami. Ha éppen kitakarítom a mosdót, akkor hajat vágnak, mehetek oda felseperni. Ha azzal kész vagyok, mehetek a másikhoz, aki mellé lötykölte a hajfestéket, azt meg azonnal fel kell szedni, mert ráragad a padlóra, az nem jön fel onnan soha többet. Ott végzek, mehetek megint hajat sepregetni, vagy éppen segítek az egyik vendégnek, hogy hol a mosdó, vagy az üzlet előtt sepregetek, akkor ideje lenne már felmosni, aztán mehetek megint a mosdóba, és minden más..-fújta ki a levegőt
-Az igen!
-El kellene menni valahova.-mondta hirtelen.
-Hova?
-Szórakozni.-vigyorodott el.
-Jó lenne.-bólintottam.-De miből?-húztam a szám.
-Félre rakunk pénzt, és egyszer csak meg lesz.-vonta meg a vállát.
-Nekem minden pénzem el megy az albérletre.
-Igaz..-húzta a száját.-Te!-csillant fel a szeme.
-Igen?
-Mi lenne ha összeköltöznénk?-mondta boldogan.
-Ez jó ötlet!-ugrottam fel a székből.
-És akkor feles lenne az albérlet is, és kibírjuk egymás mellett, nem veszekszünk. De jó vagyok!-tárta szét a karját.
-De jó vagy!-ugráltam oda hozzá, és szorosan megöleltem.

A munkának lassan, de vége lett, így indulhattunk haza. Éppen a buszmegállóban voltunk, amikor rám tört valami..
-Legyen nagy házunk, szép kertünk, háziállat, szép ágy, hatalmas konyha, nem olyan kicsi, mint most, mert egyedül alig férek el benne..-hadartam.
-Nyugi.-nevetett fel.-Minden meg lesz.-mosolyodott el.
-Nem hiszem.-ráztam a fejem.
-Miért nem?-nézett rám.
-Semmim nincs. Bútorok az albérleté, ahogy minden más. Csak én vagyok abban a lakásban saját. Meg talán a ruhák. Ennyi. Semmim nincs.-mondtam szomorúan.
-De nekem van, és szívesen megosztom veled.-simogatta meg a hátam.
-De az olyan..Fura. Én nem akarom azt, hogy te tarts el engem. Saját dolgokat akarok, de nem lehet. Talán nem is olyan jó dolog ez a költözés..-sóhajtottam.
-Mi az, hogy nem jó? Igenis jó! Meg lesz mindened, és ne gondold, hogy én tartalak majd el. Kettős fizetésünk van, te is dolgozol, én is. Te többet keresel, mint én, segítesz majd kaját venni. A többit bízd ide.-kacsintott.
-Kösz.-öleltem át mosolyogva.


/Alexa:3/